2009. szeptember 12., szombat

3/4

2008. július 29.

Újra öregebb egy hónappal a madárkánk. És huncutabb, okosabb, ügyesebb, rosszabb, jobb és még sorolhatnám. Huncutabb, mert már nagyon feszegeti a határokat. Addig nyúlkál a konektor felé, amíg anya vagy apa meg nem unja a "nem" szó ismételgetését, és arrébb nem rakja őt egy méterrel, hogy ugyan fogdosson már valami mást a 220 helyett.




Okosabb, mert annyira ért már mindent, amit mondanak neki, és ha ő helyesnek ítéli meg, akkor követi is az utasításokat.



Ügyesebb, mert már a mutató és hüvelykujjával bármilyen apró szmötyit felcsipeget, sőt tegnap egy katicabogarat is sikeresen becserkészett és amint ez sikerült már pakolta is befelé a szájába. Az apja végül kihalászta, úgyhogy megmenekült a szegény pára, de elgondolkodtunk, nincs-e fehérjehiánya a gyermeknek.



Rosszabb, mint általában a 9 hónaposak, mert már mindent elér, és mindent le is pakol, nem tűri, ha egy percre is magára hagyják vagy akár egy percnél is tovább marad az etetőszékben, mint igényelné.



És végül jobb és angyalibb és édesebb, mint eddig valaha, napról-napra jobban imádjuk, olyan kedvesen jön oda, és bújik anyához és apához, odahúzza kis húsos kezeivel az arcunkat majd cuppanós puszi gyanánt bekapja az arcunkat vagy orrunkat.



Alvás terén a múlt hétig jól működött a bejáratott rendszerünk, 3-szor aludt napközben, 3-szor kapott szilárdat, és este 10-kor gond nélkül elaludt, egy ébredéssel egészen reggel 9-10-ig húzta a lóbőrt.



Most két napja újszerű éjszakai bömbik jelentek meg az étlapon, amit kevésbé fogadok lelkesen, de remélem a fogacskáknak tudható be, amiknek még mindig se hírük se hamvuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése