2009. szeptember 12., szombat

Alsópáhok


2009. április 24.

Idei első nyaralásunk színhelye. Igazi gyerekparadicsom játszóházakkal, állatsimogatóval, játszóterekkel, gyerekmedencével és sok-sok kedves emberrel. Isteni volt az étel és a szálloda is kifogástalan. A három napból másfél meseszerűen jól telt, aztán lánykánk egy kicsit besokallt és nyűgösebbé vált, de összegészében nem panaszkodhatunk rá. Szépen átaludta az éjszakákat és evett is annyit, hogy ne féljek attól, hogy éhenhal, így mi is elengedtük magunkat. Éjszakánkét jókat boroztunk és beszélgettünk az erkélyen, nappal kirándultunk és szórakoztattuk a kicsi lányt.




A pihenős hétvégénk után Angliából érkezett látogatónk, Lone személyében, akit először ferde szemmel méregetett Dorka, aztán lassan rájött, hogy a furcsa nyelv amit használ ismerős valahonnan, és hogy elő-előbukkannak jól ismert szavak is, így megnyugodott és egészen megbarátkozott az idegennel. Furcsa érzés volt, hogy amíg én mosogatok, addig az az ember vigyáz a gyerekemre, akinek 9 éve én vigyáztam a két kisfiára és álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen előfordul majd. Érdekes dolgokat hoz az élet.



Sajnos tegnapelőtt Dorka belázasodott, és első éjszaka még sikerült levinni a lázát, a másodikon viszont már hűtőfürdőznie kellett. Hálistennek annyira szereti a vizet, hogy még álmából felrázva és a langyos vízbe bepakolva is élvezte a pancsizást, csodák csodájára pedig ezután szépen lefeküdt és aludt tovább. A diagnózis pedig tüszős mandulagyulladás. :( Viszonylag jól tűri, evés és alvás terén tartja az eddigi szokásait, néha kicsit szomorkásabb, de hát ez elég érthető. Az a furcsa a gyerekekben, hogy még lázas betegen is mennek, mint a gép, Dorka egész nap az ajtót kopogtatta, hogy menjünk már motorozni. Ilyen betegen mi csak az ágyat nyomjuk, megmozdulni nem bírunk, ő meg egy kis energiabomba ilyenkor is.



Új szavak a gyabáá (madár) és a má (mászik). Arra gyanakszom, hogy a gyabáá, a kacsa volt eredetileg, aztán átigazolt madárrá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése