2009. szeptember 12., szombat

Csimpi

2009. január 4.

Csimpi lett az új beceneve Dorkának, amiért úgy tud a nyakamba kapaszkodni és a lábacskáit a bordáim köré csavarni, hogy fognom sem kell. Nagyon aranyos, ahogy így lóg, nekem meg újra van két szabad kezem.




A karácsonyunk nagyon meghittre sikerült, eltekintve attól, hogy a családon végigsöpört a nátha, a papának meg tüdőgyulladása lett, amiből szerencsére már szépen lábalgat kifelé. Karácsonyfát 23-án éjszaka állítottunk, Dorka iszonyú nagy megdöbbenésére reggel. Percekig fölé hajolva nézte, azt hiszem nem hitt a szemének. Eddig csak a bevásárló központban látott ilyet, de ahhoz nem volt szabad hozzányúlni. Érdekes módon a mi fánkról sem akarta lerángatni a díszeket egy-két kivétellel.



Az ajándékai közül a hintacsacsi jött be leginkább, vigyorgott neki, simogatta, és pillanatok alatt profi zsoké módjára tanult meg rá felpattanni. Még a csacsi fogát is megmossa néha. 25-én utaztunk Lévára, ahol jött a következő ajándék adag, kicsi lányunk továbbfejlesztette a csomagolópapír tépési technikáját. Nagyon cuki volt, minden rokonnak hagyta magát megfogni egy kicsit, igazán nem lehet egy szavunk sem. Sajnos a tervezett két éjszaka helyett csak egyet maradtunk, mert az álom sokkal nehezebben jön Dorka szemére, ha nem otthon vagyunk, és aznap épp díszbemutatót tarott ordibálásból, úgyhogy 26-án hazajöttünk.



Másnap jött mama és Geri bácsi, a papát a fent említett okok miatt otthon hagyták. További ajándékok, de Dorka még mindig nem unta meg. :) Aznap este anya és apa először ment szórakozni Pesten kettesben, hála Erikának (mama), aki profin megpesztrálta Dorcoskánkat, így mi nyuodtak voltunk egész idő alatt. (A kettesben nem is igaz, mert mint kiderült 18-an vártak ránk, hogy együtt ünnepeljenek velem a szülinapomon - ezúton is köszönöm mindenkinek!)



Dorka ajándéka az volt, hogy másnap, amikor hullafáradtan etetni próbáltam, serényen tátogott és én nagyon hálás vagyok ezért kislányom!



Az új évet egy egri kiruccanással kezdtük, és csak hogy ne bízzuk el magunkat, hogy a mi lányunk egy angyal, megismételte a lévai éjszakát, csak százszor durvábban, ugyanis éjjel kettőkor felébredt és reggel fél nyolcig nem is sikerült visszaaludnia. Ébren volt természetesen az egész ház.... Mondanom sem kell, két éjszakából egy lett.

Itthon alszik, mint a bunda, 12 órát megszakítás nélkül.

 Ez tényleg itt van?

 A csacsiknak is fogat kell mosni néha!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése