2009. november 29., vasárnap

Ruhák

Dorkánkat újra visszacserélték, és megint egy kis tündér, akivel boldogság minden perc. Nem értem hogy történt, két hete még minden gondolata az volt, hogy hogy "szúrjon ki" a meg nem született kisöccsével, aztán egyik napról a másikra imádja, és egyre csak öltöztetné. Naponta legalább kétszer megfogja a kezem, felparancsol a kanapéra, ahol le kell feküdnöm, és hatalmas adag babaruhát halmoz a pocakomra. Persze egyésével rohangál értük és mindegyik után ez hangzik el: Tessék tesó, vedd fel! Ne fázzál!
Biztos nem estünk még át a holtponton, ezért el is határoztam, hogy beszerzek olyan mesekönyveket még szülés előtt, amik erről a témáról szólnak. Hátha így jobban fel tudjuk készíteni a kis lelkét. Ha vannak könyv ötletek, szívesen várom!
Dávidkával a 30. hetet taposom, fizikailag viszonylag jól bírom, éjszaka viszont sokszor azt érzem, hogy szétrepednek a csontjaim és egy-egy megfordulás nem kis kihívást jelent. Meg persze az sem elhanyagolható tény, hogy a kislegény még mindig nem díjazza, ha az oldalamon fekszem, valahogy addig kapirgál amíg a hátamra nem fordulok. Már most ügyesen eléri a célját!

2009. november 23., hétfő

Féltékenység és új szoba

Nem nagyon írtam mostanában, mert eléggé összejöttek a dolgok. Először is, amikor a kicsi lányunk nem éppen kisangyal, akkor inkább nem blogolok, hogy ne ezek a rossz emlékek maradjan meg. Másrészt Dávid szobácskájával voltunk elfoglalva, az eredményről hozok majd képet. Hétvégén megvolt a festés, szőnyegpadlózás, bútorösszeszerelés, pakolás, takarítás. Elfáradtunk, de megérte. Olyan jó érzés, hogy már neki is megvan a kis kuckója.

Dorka hangulata hullámzó. Vannak jobb napjai, de ez most a ritkább. Iszonyúan előjött rajta a testvérféltékenység, pedig nem is erőltetjük itthon a témát, nem kötelező simogatnia a pocakomat, vagy bármit feladnia Dávid miatt. Egyedül annyi változott, hogy nem ülhet a hasamra. De hát Ő olyan kis érzékeny, és most már úgy látom, hogy pontosan tudja, mi fog történni. Amióta ez tudatosult benne, csíp, harap és hisztizik ezerrel. A testvérét is ki akarja dobni néhanapján....Mi lesz itt később?

A megoldásom annyi, hogy még több figyelmet kap, 24 órás gyerekből 25 órás lett, legalább ezt a maradék 2,5 hónapot még kettesben töltjük játékkal és nevetéssel. Aztán szegényre rossz világ jön, nagyon féltem. De hátha ő is önállóbb lesz egy picit attól, hogy nem tudunk vele állandóan foglalkozni.

Gyerekek

Lilypie - Personal pictureLilypie Third Birthday tickers


Lilypie Pregnancy tickers