2010. február 11., csütörtök

Tesók

Ma apának be kellett ugrania fél napra a munkahelyére, úgyhogy megvolt a próba - egyedül két gyerekkel.... Mit ne mondjak, be voltam tojva rendesen, hogy hogy fogom bírni, és habár a melegfront miatt Dávidka éberebb volt a szokottnál, egész ügyesen megbirkóztam a feladattal. Mindenki kapott időben enni, és mindenki alól kikerült a tele pelus.....Persze hozzá kell tennem, hogy a nagylányom annyira tündér mostanában, olyan megértő....idáig pont ellenkezően reagált, mint vártuk. Még a paradicsomlevest is egyedül ette meg, amíg én szoptattam:




Ha Dávidka sír, ő azonnal szalad és simogatja a buksiját. Ha valami mégsem úgy van, ahogy ő gondolja, ilyesmik hangzanak el:

-Odaadjuk apának! (mármint Dávidkát) Anya felemel! ....
megtörtént, de ezután persze menne apával játszani
-Odaadjuk anyának! Apa fogd meg a Dorka kezééét, gyere be a szobámba játszaniiiii.

Apa amúgy is a nagy szerelem mostanában, istenien elvannak együtt, apa játszóházba, játszótérre hordja, a kicsi lány meg hálás érte. Csüng az apja szavain, anyát meg néha kiküldi a szobából....na majdcsak visszakerülök a kegyeibe. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése