2010. augusztus 30., hétfő

Csak!

Visszaütött a sok tiltás. (Pedig nem is tiltunk olyan sok mindent.) Mostanra már Dorkától halljuk lépten-nyomon, hogy mit NE csináljunk. (Nem jöhetsz be a szobámba! Ne nézz ide! Dávidka nem fekhet az ágyamon! A néni ne sétáljon a járdán! A többiek nem jöhetnek a játszótérre!...stb.) Ha a kívánsága nem teljesül, bizony kegyetlen hiszti kezdődik. Ennek már sosem lesz vége????

Ja, és egy rövid, de felpezsdítő szünet után újult erővel tört rá a "Miért?" és főleg a "Miért nem?" kérdések ismétlődő feltételének kényszere. A hasonló korú gyerekek szüleinek ez biztos nem újdonság, de esküszöm, hogy ezek a  kérdések  napjában  500-szor hangzanak el. Rengeteg energiámat felemészti, hogy az ilyesféle szituációkból ne csak egy szimpla "Csak!"-kal meneküljek ki, hanem türelmesen végigmondjam, hogy mi, hogy, miért van. Egymás után 3-4-szer is akár. De azt vettem észre magamon az utóbbi időben, hogy ha 2 után még egyszer megkérdezi, akkor egyszerűen lerázom annyival, hogy "Most mondtam el!" Egyszóval kezdek egy kicsit türelmetlen lenni.....
Néha már azt érzem, hogy nem is kell kitépnem a hajam, szépen lassan kihullik az magától is.

 Tényleg eljött az idő, hogy oviba menjen a kicsi lány....:)

2010. augusztus 25., szerda

Almádi

Sajnos a családi nyaralás nem úgy sült el, ahogy szerettük volna, emiatt szomorú és csalódott vagyok. De elhatároztuk, hogy többet nem esünk abba a hibába, hogy engedjük, hogy egy ember elrontsa a többiek hangulatát, így jövő nyártól más formában nyaralunk majd.
A gyerekek azért szerencsére jól érezték magukat, Dorkát kényeztették a nagyszülők, állatketbe vitték, ahol a bejárat melletti játszóházig jutottak, mert azt annyira élvezte, Veszprémben kirándultak vele, és amikor az idő engedte, volt pancsizás is a Balatonban. Dávidka, mint mindig, egy tündér volt, tele mosollyal és vidámsággal. Nagyokat aludt a jó levegőn, bár éjszaka azért szokatlanul sokat ébredt, és reggel 7-kor általában úgy gondolta, hogy eleget pihent. De ezektől eltekintve tényleg nem volt semmi gond. És itthon újra jól alszik.
A kiskrapek elkezdett haladni előre. Nem a klasszikus kúszást választotta, hanem négykézlábra áll, rugózik, kilőki magát, így halad pár cm-t, majd újra és újra, így már bármit elér. Nagy távolságokat még nem tesz meg, de ügyesen próbálkozik.

Anita és Dominó meglátogattak Németo.-ból:
(Dominó úgy látszik kapott egy kis hideg vizet :)




Meglátogattuk Soliékat Ábrahámhegyen, Dávidka kisGergővel játszik:



Dávid első Balcsizása:
Dorka bemerészkedik a vízbe:

A medence vize ennyire hideg:

De a Balatonban ilyen bátran úsztam: