2010. december 11., szombat

Amikor kisüt a napocska

Azért voltak vidám pillanatok itt a nagy haldoklásban

* Egyik este, amikor a kádban fekszem, Dorka betrappol és közli velem:
-Anya, ha megpancsiztál, gyere ki, törölközz meg, öltözz fel, vegyél pizsit, vacsorázz meg, duplózz, olvass magadnak az ágyban és menj tentizni!
(és mindezt egy szuszra:)

* Dorka nagy "szórakozása", hogy a Medve sajtot kibontja, majd kijelenti, hogy nem finom és ott hagyja. Persze ez nem gátolja meg abban, hogy a következővel ugyanezt eljátssza öt perc múlva. Ma szintén nekiállt az említett műveletnek, de apa közbelépett, és megfenyegette, hogy egye meg, ha nem, akkor beletömi a szájába. Ezt többször elismételtette Dorkával, hogy tényleg megértse. Dorka kibontja a sajtot, beleharap, hamiskásan ránéz apára, és azt mondja:
-De hát apa, ez kifejezetten ízletes!

* Úton vagyunk a Kikába. Dorka faggatózik:
-Anya ez egy játékbolt?
-Lesznek játékok is, de ez nem játékbolt, sok a felnőtteknek való dolog.
-Olyan, ami nem nekem való?
-Igen.
-Például mi?
-Például szőnyeg.
-De hát anya! A szőnyeg az nekem is való. Például olyan szőnyeg, ami a fürdőszobában van, mert az kicsi.

*Dorka a számítógép körül molyol. Megkérdezem, mit csinál. Erre ő:
-Anya, csak megnéztem valamit az interneten!

*Egyik reggel Dorka odaszalad hozzám és Dávidra mutatva ezt mondja:
-Anya, ennek a gyereknek kaki szaga van!

* Apa fürdeti Dorkát, de közben Dávid is megjelenik, sétálni "hívja" apát. Dorka erre kiakad, kiabál, hogy jöjjön vissza apa. Dühében ezt mondja Dávidnak.
-Nem adom kölcsön az apukámat!!! Ez az én apukám!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése