2011. január 31., hétfő

Egy éves!

Kicsi pocakosom egy éves lett! Különösen sikítósra vette ma a figurát, de így sem úszta meg, hogy egész nap szeretgessem és puszilgassam. Bizony, az akaratának már elég jól hangot tud adni, és bár még mindig az egyetlen EZ-zel gazdálkodik, mint szókincs, mindennemű gesztikuláció és hangi önkifejezés birtokában nagyszerűen kifejezi magát. 11 800 gramm és 79 cm.
Egy évesen a következőket tudja:
- Két lábon közlekedik már állandóan, igaz, még nem túl gyorsan, de egyre biztosabban jár, néha még meg-megáll pihenni, és sokszor nyújtja a kezét, hogy együtt sétáljunk, de magától is sokat és előszeretettel lépeget.
- Mindenhova felkapaszkodik, kedvenc helye a kanapé karfája, ahonnan Dorka  a mesét nézi. Annyi köztük a különbség, hogy ő itt nem áll meg, a számítógép asztal a végső cél.
- Ha konfliktusba keverednek a tesójával, már ügyesen megvédi magát, nem csak sírva panaszkodik, hanem visszacsap és csak utána jön panaszkodni. Jobb esetben mindketten sírva rohannak hozzám....
- Pakol, pakol, pakol...
- Ha éppen nem jön a foga, akkor jó az étvágya. Ezért nem mulasztok el minden étkezésnél hálát adni.:)
- A legcukibb tulajdonsága perpillanat az, hogy "beleszól" a beszélgetésekbe. Ha egymással, vagy Dorkával hosszabban beszélgetünk, akkor amikor úgy érzi, hogy neki is mondanivalója lenne, behajol az arcunkba és hablatyol egy sort babanyelven. Ezt 4-5-ször egymás után elköveti és nekem ezzel biztosítja is az egy hétre való boldogsághormonomat. :)
És íme ő:


                                                 Boldog szülinapot drága kincsem!

2011. január 30., vasárnap

Party


Ma megtartottunk Kisborsónk szülinapi buliját. Kifejezetten jól sikerült, mindkét gyerek jól tűrte a társaságot, aranyosak, barátkozósak voltak. Nagyrészt persze rám voltak cuppanva, de azért egy-egy lopott félórára sikerült őket a rokonoknak lefoglalnia. Dávid kétszer, Dorka egyszer aludt egy nagyot, így hagyva egy kis időt a felnőtteknek is beszélgetni. Anyukámékat sajnos ritkán látjuk mostanában, ezért ez már nagyon hiányzott. Hirtelen felindulásból úgy döntöttem, nem rendelünk most tortát a cukiból, úgysem tudnak olyat, amit Dávid megehet. És ha már van gyerektorta, akkor legyen egy felnőtt torta is, just in case. Így lett egy tej és tojásmentes és egy feketeerdő(re hajazó) kreációnk.    





Majdnem mindkettő teljesen elfogyott. A gyerektorta java mondjuk az asztal körül és a székeken landolt, Dávid és Dorka ugyanis zöld utat kaptak, turkálhattak benne kedvükre. :)












A délután ajándékbontogatással folytatódott, persze alapos ragacstalanítás után. Ez a két lurkó megint hihetetlen mennyiségű ajándékot kapott, teljesen karácsony érzésem volt, amire rásegített egy kicsit a télapós csomagolópapír.:))) Csemetéim élvezkedtek egy sort az új játékokkal, Dorka persze azonnal felpróbálta az új ruháit és gumicsizmáját.A családi fotón is melegítőben nyomja.:)
Az esti fürdéshez már az új menetfelszerelésben érkezett, sztetoszkóppal a nyakában, gumicsizmában és triciklin:



Néhány ajándékozós kép:


Én inkább felmászom erre:


A jó hangulatról és zenei aláfestésről Geri bácsi gondoskodott:
 A bilibo-zást még gyakorolnunk kell:




2011. január 21., péntek

Hallás

Megjöttünk a Bethesdából. Úgy néz ki a műtétet megússzuk. Bár Dorka mandulái hatalmasok, most ezzel nem foglalkozott a doktornő. A hallása azért romlott, mert középfül gyulladása van, és folyadék van a fülecskéiben. Ezt hosszas orrcsepp és köptető kezeléssel kell kúrálni. Oviba nem megy február 8-ig, amikor is kontrollra kell vinnem. Ugyanis ha felülfertőződik, akkor fel kell szúrni a fülét. Ezt azért megpróbáljuk elkerülni, mindig is rettenetes kényszerképzeteim voltak ezzel kapcsolatban. Így most újra hármasban tengetjük egy ideig napjainkat, megpróbálok majd minél több programot kitalálni és nem megőrülni velük, mert Dorka ugye nem beteg, a társaságot és a mozgást nagyon is igényli a bezártságot ellenben egyre nehezebben viseli.

2011. január 20., csütörtök

Első lépések

A tegnapi bizonytalanságot ma már merész próbálkozások sora követte. Drága csemetém hirtelen megtanult egyedül felállni guggolásból vagy jógapózból, és jó esetben 6-8 lépést egyedül megtesz. Annyira hihetetlen!

video

2011. január 19., szerda

EZZZ

Miután a karácsonyi időszakot enyhe betegeskedéssel töltöttük, január 3-án Dorkababa visszament az oviba. Mindenféle hiszti nélkül történt a búcsúzás, büszke is voltam az én angyalkámra. Két teljes hetet járt, de most vasárnap délután már lázasan ébredt a délutáni alvásából, így értelemszerűen itthon tartottam. Doki néni szerint csak egy kis vírusfertőzés. A hetünk jól telik, Dávid is örül, hogy van társasága, amikor épp nem csépelik egymást, akkor jól megvannak. Ami viszont aggaszt, hogy Dorka egyre gyakrabban kérdez vissza, ha mondok neki valamit, egyértelmű, hogy nem hall olyan jól, mint eddig. Borzasztó ezt nézni. Péntekre kaptunk időpontot hallásvizsgálatra a fül-orr-gégészetre, nagyon izgulok, hogy mi lesz az ítélet.

Van jó hír is, Dávid tegnap megtette az első félig önálló lépéseit. Azért félig, mert irányba kell állítani, majd egyensúlyba hozni és így már szépen lépeget magától. Szóval ez még nem az igazi, de haladunk afelé. Ezenkívül megpróbálja utánozni az állathangokat, ha már az emberhangok nem mennek neki.:) Egyetlen szó,amit sikeresen használ, az az EZ! Végeláthatatlan az "ezzz, ezzz, ezzz" mostanában. De hát mi kellhetne még? Ezzel mindent kifejez. Főleg hogy anya kezéből mutogat erre-arra, így könnyű.:) Ugyanis még mindig rettentő anyás a lelkem, most, hogy újra elkezdtem tanítani, bizony néha nélkülem kell eltöltenie egy kis időt, és hát egyelőre nem tűri túl jól. Egyik szobából a másikba mászkálva keres, mindenhol sír egy kicsit, majd visszamegy apához játszani. Meg kell szoknia, de azért persze nagyon sajnálom.:(