2011. július 31., vasárnap

Dávid másfél

Emlékszem, amikor Dorka volt másfél éves, nagyon nehéz eset volt. Hiszti hiszti hátán, soha semmi nem tetszett....egyszerűen nem tudtam boldoggá tenni. Elkeserítő időszak volt. Két hete pont azon gondolkodtam, hogy Dáviddal mennyivel egyszerűbb, azt a napi egy hisztit amit előad, azt könnyedén veszem, nem is törődök vele, azon kívül egy kiegyensúlyozott, mosolygós fiúcska. Na de. Eltelt egy pár nap, és mintha a drága, nyugodt gyermekembe az ördög költözött volna, 5 percenként eldobja magát és toporzékol, dobál, rugdos, és vergődik. Egyszerűen MINDENNEL baja van mostanában. Gondolom nem akar lemaradni nővére mögött elégedetlenkedésben.
Ennyit a nehézségekről. Persze előidézheti nála ezeket a fogzás, az az enyhe hasmenős vírus, amit elkapott, vagy a hetek óta tartó frontos, esős, szeles, novemberi időjárás így július végén.
Ha a visítós dolgait nem számítom, még mindig egy tündér, akibe természetesen szerelmes vagyok. Egyre több szót mond, kedvencem a tapéta! Ha vizet kér, akkor azt mondja teccsi, azaz tejcsi, mivel Dorka azt szokott kérni, így ő is. De igazából ő a vízre érti, a tejet nem szereti.
Amint kilépünk a házból, ő rohan a kapuhoz, azt kántálva, hogy csitya, vagyis csiga, ott tanyáznak ugyanis a csigák, imádják pakolgatni őket ide-oda.
Van egy angol dalocska, amit nagyon szeretnek hallgatni, abból is mond dolgokat, pl. piss = fish, hat, dog, cat, tegnap megpróbálkozott azzal is hogy violin...na azt nem tudom ide leírni fonetikusan.:)
A slágerszó még mindig a cici. Függése abban is megnyilvánul, hogy most már egyedül sehova nem megy, még lakáson belül sem, állandóan húz valakit a kezénél fogva.

Nagyon élvezi a kisautókat, jöhet bármi, ami gurul. Ha jóllakik, akkor akár fél-egy órát is elvan és brümmög a kisautóival. Imádom! Ezért (is) akartam kisfiút. :)
Imád sétálni menni, pocsolyázni, játszóterezni, játszóházazni, a csúszda mostanában hatalmas sláger, jól elvan más gyerekekkel, nem sértődik meg, ha elvesznek tőle valamit, ilyenkor keres más játékot. Itthon könyveket nézeget, most már betársul ő is az esti mesehallgatásba, a képeskönyvben megmutatja, amit kérdezünk, ez és ott szavakkal nyomatékosít. A formabedobós játékokkal is kezd játszani. Ha Dorka rajzol vagy fest, természetesen neki is kell zsírkréta vagy ecset, egy darabig egész jól elbohóckodik velük.
Nagyon muzikális, minden dalocskának emlékszik a mozdulatsoraira, ha nincs ilyen, szimplán csak rázza magát.
Már mindent egyedül eszik. Részben mert nem hagyja, hogy etessem, részben pedig mert én meguntam az állandó elutasítást. Így eszik, amennyit akar, a többit kipótolja anyatejjel. Ez jelentősen hozzájárul a nyugodt és harmonikus kapcsolatunkhoz.
Önmagát úgy hívja: Dááákid! Ha meglátja, hogy valaki eszik valamit, már jön is azzal, hogy Dákid, Dákid, vagyis hogy neki is adjunk azonnal belőle.
Csillagjegyéhez híven imádja a vizet. Gárdonyban egyszer, amikor Viktor megpróbálta kihozni a vízből, olyan hisztizésbe kezdett, hogy Viktor attól félt, azt fogják hinni az emberek, hogy esetleg ez nem is az ő gyereke, csak el akarja rabolni. :)


És íme a másfél éves:


2011. július 30., szombat

No pelus

Dorka 3 és 3/4 éves korára lett teljesen szobatiszta, vagyis most hagytuk el az éjszakai pelust. Mint ahogy azt már többször írtam, nála (de gondolom a legtöbb gyereknél) az időzítéstől függ egy-egy vállalkozás sikeressége. Nekünk így, hogy kivártuk az idejét, hogy megérjen rá, pillanatok alatt ment a nagyágyba átszokás, a cumi elhagyása és most ez. Olyan dolgok, amik azért nagy események egy gyerek életében. Dorka tényleg könnyedén vette ezt az akadályt is. Úgy kezdődött, hogy kb. két hete mondtam neki, hogy nyugodtan jöjjön még ki pisilni lefekvés után ha kell. Amilyen kis kényelmes, nem gondoltam volna, hogy megteszi, és hogy ennyiszer. :) Persze ebben volt némi huncutság is. 3-4 napig ezek után száraz pelussal ébredt, ami előtte szinte soha nem fordult elő, de ez is azt bizonyítja, hogy lefekvés után, még elalvás előtt könnyített magán. Így a rákövetkező napon már megpróbálkoztunk a pelus nélküliséggel és ez azóta is remekül működik. 2-3-szor jön ki pisilni még este, de éjszaka már nyugodt vagyok, nem futkosok be hozzá lepedőt csekkolni. Szóval HURRÁ!

2011. július 11., hétfő

Szeged

Mivel tavaly olyan nagyon bejött a szegedi kirucc, idén ismét ide terveztük a fő nyaralásunkat. És megint bejött! Az időnk szuper volt, de ami még lényegesebb a gyerekeink kedve is!!! Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a nap nagy részét vízben töltöttük, ezeknek meg más sem kell a boldogsághoz.:) Na jó, megejtettünk egy-egy városnézést illetve a szegedi vadasparkot is, ahol újfent megfogadtuk, hogy Dorkával többet állatkertbe nem megyünk. Majd' 4 évesen még mindig nem érti meg, hogy az állatkert nem egyenlő állatsimogató. Minden egyes ketrecnél (beleértve az oroszlánt, papagájt és zsiráfot) megkérdezte, hogy meg lehet-e simogatni, és amikor nemleges választ kapott elkezdett sírni......egy élvezet volt. Dávidnak sokkal jobban tetszett az egész, ő kurjongatott a majmoknak, hatalmas, ámuldozó szemeket meresztett a struccra, és majd kiugrott a bőréből örömében, amikor meglátta a cukorfalat szurikátákat. Na jó, hozzájuk ő is be akart mászni.:)
Ezen kívül viszont tényleg sikeresnek mondható a kirándulásunk, a gyerekek minden vágya teljesült, volt két játszóház, volt fagyizás és persze a rengeteg csúszda, amin már Dávid is lecsúszhatott, nem kis örömére.:)
A szülők jókedvét persze elősegítette az is, hogy a csemeték jó étvággyal ettek minden reggel és este, a köztes étkezéseket pedig bébiételekkel oldottunk meg, amit szintén lelkesedéssel fogadtak.
Íme egy bizonyíték:

A szobával is mázlink volt, sarki apartmant kaptunk, így kettő helyett három szobánk volt. :)

Érkezés után 5 perccel Dorka már fürdőruhában feszít:


Vidám ébredés:


Most már én is karúszóban nyomulok:


A csuszik mellett az autózás volt a legjobb:


Komótosnak tűnik, pedig nem az:


Én anyával csúsztam:

Városnézés:


Állatkerti fotók:


Volt azért egy horrortörténet is. Dinnyeevés után a kinti strandon Dorka úgy gondolta, hogy belegyalogol egy medencébe. Ezzel nem is volt gond, az összes medencébe szabad volt neki bemenni, csak azt felejtette el, hogy nincs rajta a karúszója. Így csak annyit vettem észre, hogy a gyerek feje elmerül a víz alatt, és onnan néz rám nagy, riadt szemekkel, kapálódzva. Hálistennek pont ott álltam mellette, így azonnal ki tudtam rántani a vízből, de nagy volt az ijedtség mindkettőnk részéről. Hosszas vigasztalás után megnyugodott, talán el is felejtette, mert hamarosan újra csúszdázott ezerrel. Csak én nem tudtam aludni aznap éjjel....
Nagyon megijedtünk:

Dávid szókincsében is történt némi változás. Mivel ennyit áztattuk magunkat, azt sikerült megtanulnia, hogy "ussz", ami ugye az úszást akarja jelenteni. Hozzá édesen rúg egy nagyot a lábával a vízben. Továbbá egy vitális szót sajátított el, mégpedig a "cici"-t. Azóta is bőszen használja, aminek nagyon örülök, mert nincs több pólótépés, egyszerűen bejelenti az igényét és kész.:)

Utolsó este sikerült összefutnunk egy fórumos barátnőmmel és kislányával, Lénával, akikkel most találkoztunk élőben először. Furcsa, de olyan volt, mintha ezer éve ismernénk egymást:


2011. július 2., szombat

Nulla mese

Az autóban ülve Dorka azt kérdezi, hogy hányat kell még aludni a nyaralásig. Mondtuk, hogy hármat. Erre ő:
-Hurrá, azt kibírom!!!!

Orvoshoz visszük Dávidot, mert nincs jól. Ahogy beteszem a kocsiba, elkezdi kántálni, hogy "hinta, hinta".
Mondom neki:
- Drágám, most nem a játszótérre megyünk, hanem a doki nénihez. - Szegénykém elkezd sírni, erre Dorka:
-  Jól van kis betegem, a doki néni után megállunk hintázni, megígérem!!!!
(hát persze, hogy megálltunk...)

Dávidka hisztizik valamin, a nővére erélyesen rászól:
- Dávid, nulla mesét kapsz este, ha nem hagyod abba!

Dorka azon elmélkedik, hogy kinek mekkora  a füle.
-Apa és anya füle jó nagy, Dávid és Dorka lemaradtak!

Mostanában a kádban "főzés" a program. Dorka szól, hogy főzött nekem gyümölcslevest. Megkérdezem, hogy mi van benne:
-Hááát, barack, dinnye és krumplifőzelék!

Apa pizsibe öltözteti Dorkát, aki megszólal:
- Apa, azt hiszem, én öltözékeny vagyok!
-????

Sétálunk a csúszdapark felé, a gyerekek már nagyon izgatottak a beígért pancsolás miatt. Dorka megy elöl, egyszer csak ezt halljuk tőle:
-Nekem valami azt súgja, hogy itt dörög a víz.

Strandolás után szárítom a kicsi lány haját. Így kommentálja:
- Szép asszony leszek!

Dávid kergeti a verebeket, a nővére rászól:
- Hé, az nem galamb, hanem madár!

Állatos képeket nézegetünk, épp az orrszarvú van soron. Kérdezem Dorkától, hogy mi ez:
-Vaddisznó!
-Nem vaddisznó, látod, mi van az orrán?
-Szarv.
-Akkor milyen állat lehet ez?
-Víziló!
-Nem, kicsim. Orr-szarv...
-ORRSZARVAS!!!!
-:)))


Dorkát éjszaka megcsípi egy szúnyog a lábszárán. Reggel ez az első mondata:
-Nézd anya! Teve vagyok, van púpom!