2012. január 4., szerda

2012

A hosszú kimaradás alatt sok minden történt velünk. Mivel beindult a vizsgaidőszak, így sokkal kevesebb időm marad a blogra, de szerencsére a fényképek alapján nagyjából vissza tudom vezetni a történéseket.
Megtartottuk a lányokkal (és fiúikkal) az éves Hálaadási partinkat. Rendhagyó módon idén mexikói kaját készítettünk, mindenki odatette magát, volt tortilla leves, quacamole, csirkés-zöldséges quesadilla, chili con carne, sajtmártás nachos-szal, és persze Coronita, és Tequila. Jó sok alkohol fogyott, ennek megfelelően nem volt panasz a hangulatra. :) Gyerekeink először megszeppenve bevonultak a hangoskodó tömeg elől a szobájukba játszani, aztán egyre jobban feloldódtak, a vége pedig ez lett:


December 5-én, ahogy illik, a Mókuskák kipucolták a csizmácskáikat, és izgatottan várták másnap reggelre a Mikulást.


A Miki idén is bőkezű volt, bár most már jelzés értékűen egy-egy virgáccsal is megajándékozta őket:
 Elsőként a csokimikit támadták meg:
Itt a virgácsok:

A játszótéren találkoztunk is a Mikulással, ő minden gyereknek hozott egy kis csomagot. (Dorka az oviban élt át hasonlókat.:)
Dávid be is ült az ölébe, kicsit morcosan...
Így már jobb, hogy megvan az ajándék:

6-án este aztán bekopogtatott hozzánk a privát Mikulásunk. Igazán jó alakítás volt, még mi sem ismertük volna meg a Papát, ha nem tudjuk, hogy ő az.


24-ére az angyalkák feldíszítették a fánkat, ez a reggeli első reakció:
Megnéztük azt is, milyenek a karácsonyi fények, ha befekszünk a fa alá. Onnan is igazán csodálatosak:

Karácsony napján a gyerkőcöket megszállta  a jó lélek, egész délelőtt gyönyörűen eljátszottak, amíg mi a vacsorát készítettük a konyhában. Nem hittünk a fülünknek, csupa ilyen, és ehhez hasonló hallatszott a kanapéról, ahol órákig ücsörögtek és autóztak...: -Várj, Dávidka segítek!, Csináljuk most így, jó?, Dóóóóka, gyeje!, Nagyon jó játék ez, ugye, kisDávid? meg ilyesmi....nem bírtunk betelni velük.
Alvás után azért már kezdtek besokallni ettől a sok kedveskedéstől, úgyhogy Viktor gyorsan levitte őket a levegőre, amíg az utolsó simításokkal is elkészülök. A nap fénypontja ekkor következett (számomra legalábbis), amikor a kis család leült az asztalhoz, és EGYÜTT elfogyasztotta  a karácsonyi vacsorát. Senki nem szaladozott el, nem állt fel a székén, nem dobálta/köpte ki a kaját. senkinek nem kellett könyörögni...szóval idilli volt nagyon. Az uzsonna megvonás taktikáját lehet, hogy máskor is alkalmazni fogom.:)
Aztán eljött a várva-várt ajándékbontás:
Mindenki megkapta, amire vágyott, a gyerekek többek közt egy cirkuszi sátrat, ami azóta is nagy kedvenc. Én pedig egy GITÁRT!!!! Nagyon örülök neki. Lassacskán tanulgatok rajta, bár nagyon nehéz a suli és két kis kotnyeles mellett ezt a sportot űzni. Na, csak kitalálok erre is valamit majd.
Másnap a dédiéket látogattuk meg Érden:

26-án a nagy család jött hozzánk ünnepelni. Nagyon szeretjük ezt a részét a karácsonynak, nagy az öröm és vidámság mindig. A gyerkőcöket elhalmozták ajándékokkal, mint mindig.

A nap fénypontja számomra az volt, hogy Dorka teljesen odavolt a két nagybátyjáért, húzta-nyúzta, dolgoztatta őket rendesen.:) Geri bácsinak "csak" százszor kellett megpörgetnie, majd a végén elesnie vele.:) A csoportképen is jól látszik, hogy nagy a szerelem Zolcsival:

Ezek után volt egy szuper szülinapi bulim, ahol, Dorka születése óta második alkalommal vettem részt az alkoholizálásban...jól is esett.:) Köszi mindenkinek ezúton is a részvételt!
A Szilvesztert szokástól eltérően szintén egy bulihelyen töltöttük. Ebből az alkalomból kicsi lányunk egy napra csontváz kalózzá változott:

  Míg Dorka és Dávid a mamáékkal buliztak itthon, és jóóó sokáig fenn maradtak, addig mi a Szilvakék Paracsicsomban múlattuk az időt. Nagyon jó volt, és külön kösz Macinak, akinél alhattunk, és nem mászott egy kiskorú sem a fejünkre reggel hétkor ebből kifolyólag.:)

Két hetet töltöttek itthon Renocskámék Angliából, igyekeztünk a lehető legtöbb időt együtt tölteni. Megvolt a közös karácsonyozás is.

És most itt van 2012, a nagy  kihívások éve. Többek közt Dávid közösségbe szoktatása, nekem munkahelykeresés, Dorkának úszástanulás következik....és mindezt össze kell egyeztetnem a sulival...érdekes lesz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése