2012. március 30., péntek

Majdnem kórház

Dorka tegnap ritka sz.rul volt. Reggeltől estig hányt, semmi sem maradt meg benne, pedig csak 10 percenként egy kiskanálnyi teát adtam neki. A délelőtt még egész elfogadhatóan telt, még a bújócskára is kapható volt, a délután legnagyobb részét már ide-oda dülöngélve töltötte, hol a kanapéra, hol egy székre támaszkodott. A Dedalonetta kúptól, amit a doki javasolt, aztán totál bekábult, alig tudta nyitva tartani a szemét. A várt hatás elmaradt, tovább hányt szegénykém, fél hat körül az orvos már azt javasolta, hogy induljunk el a Heim Pálba, ne várjunk tovább. Rövid pánikolás után nekiálltam pakolni, zuhanyozni, illetve felhívtam az egyik barátnőmet, hogy a (szülőknek szánt) kórházi ágyak létéről illetve nem létéről elmélkedjünk, vagyis vigyek-e matracot, vagy sem. Mire ezekkel végeztem, Dorka élénken játszott, inni-enni kért, és ami bement, az benn is maradt. Elkezdtünk hát reménykedni, és vártunk. A Heim Pált azért felhívtam, azt mondták egyelőre maradjunk otthon. Az este tehát már jól telt, hajszálon múlt, de megúsztuk a kórházat.
Ma reggel hányással indított a kisasszony, úgyhogy kezdődött elölről az egész...:( De ma már délelőtt 11-től kezd jobban lenni. Már veszekedtek is Dáviddal, ezt mindenképpen javulásnak veszem. Remélhetőleg ma már egy fokkal jobban lesz, már csak az a kérdés, hogy mi többiek milyen mértékben veszünk részt ebben a baci-buliban.

2 megjegyzés:

  1. Jobbulást szegény pici lányka! A kóla nálunk rögtön hat, hidegen, próbáld ki! :)

    VálaszTörlés
  2. hú nem semmi....Én is a kólát javaslom, picit ki kell a szénsavat rázni belőle. Nálunk is beválik...
    Remélem azóta már túl vagytok rajta!
    Puszi

    VálaszTörlés