2016. január 18., hétfő

Nyolc hónap

Benci 6,5 hónaposan elkezdett mászni, azóta már mint a gép úgy megy neki. :) 7 hónaposan pedig egyszer csak felállt, és folyamatosan ácsorogna. Az elején aggódtam, hogy ez biztos rossz a lábának, de úgysem tudok mit tenni, nem tudom lenyomni, úgyhogy inkább élvezem a látványt. Édes cukika továbbra is, reggeltől estig mosolyog. Néhány napja a szeparációs szorongás jeleit látom rajta, csak a kezemben jó neki, ha leteszem és nem ülök le mellé azonnal, akkor reklamál azonnal.
A tesóival nagyon jó a kapcsolata, Dorka rengeteget játszik vele, szinte kisajátítja, ha bárki jön hozzánk, Erzsi kezéből esténként egyenesen kitépi. Aztán persze hamar megunja, de az a néhány perc is elég szokott nekem lenni, hogy a legsürgősebb dolgaimat elvégezzem. :)
Dávidot egyelőre zavarja, ha a legójához közelít, azt állítja azért mert fél, hogy megeszi. :) Nagyon szereti ő is Bencit, lehet látni, ahogy ránéz, és sokszor megöleli, reggelente pedig ő is ugyanúgy elolvad tőle, mint mindenki más. A minap az oviban pedig büszkén körbehordta és megmutatta a barátainak. :)

Biztos képzelődünk, de említésre méltó, mert már rengetegszer előfordult. Ha engem akar, hangosan kiáltja "anya", mondja még, hogy pápá, baba, apa, hamma. Ha a fényképen kérdezem hol van apa, Dorka, Dávid, mindenkire rámutat, egyedül engem nem mutat, de ezt megbocsájtom, hisz azt gondolja, hogy mi egyek vagyunk. :)