2016. július 25., hétfő

Apa Párizsban - február

Február 4-8-ig volt itthon apucink újra, és nagyon-nagyon-nagyon jó volt persze. A gyerekek non-stop rajta lógtak, de most már meg lehetett őket néha kérni arra is, hogy had beszélgessek én is vele, vagy, hogy moderálják magukat, amíg a mamáék és Geriék itt vannak a szombat esti vacsin. Tök jó fejek is voltak. Amúgy érzelmileg nyilván nagyon nehéz még nekik ez a kettősség, előfordult durcáskodás bőven, és a negyedik nap végére érezhetően ki is merültek, annyira intenzív volt a közös játék. Sikerült kétszer is elmenniük bicajozni, Dorkám kipróbálhatta végre a névnapi bicaját, sokat birkóztak, de a fő program persze a lego és a póker volt. Dorka pókerkészletet kapott apától Párizsból, és imádja, és hihetetlenül szerencsés ebben is.
Az elválás most nagyon flottul ment, ugyanúgy, mint novemberben, most is szinte azonnal sikerült visszasiklani a "rendes" kerékvágásba, ez a néhány nap nem zavarja meg őket annyira szerencsére.
Imádom, hogy ilyenkor mindig égre-földre fogadkoznak, hogy ő jók lesznek, bőszen pakolják a szobájukat, érzik, hogy megint rám szakad minden, és mennyire értékelem a segítséget. :)
Benukám majdnem úgy viselkedik, mintha apuci el sem ment volna, mosolygós, vidám kiskrakepek apával is, jól elvannak, amíg el nem fárad vagy meg nem éhezik. :) Egyik este mondjuk nagyon vicces volt, bent voltunk a fürdőszobában, amikor Viktor fürdött, és hát vizesen, csupaszon Benci bizony nem tudta hova tenni az apját. Teljesen meg volt rökönyödve az alaktól a kádban, a kezemben tartottam, úgy hozzám szorult, hogy épp csak az egyik szeme látszódjon ki. :)

Dávid harmadikán megkapta a hat éves oltását, eléggé megduzzadt a karja, és bágyadt volt tőle, de nem lázasodott be.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése