2016. július 25., hétfő

Apa Párizsban - október

Ez a hónap remekül indult. Október 2-5-ig Bencivel kint voltunk Apánál, és hát a csillagok nagyon jól álltak, mert minden álomszerűen jól ment. Benuka nagyszerűen viselte az utat mindkét irányba, evett, aludt, mosolygott végig, apájával mintha tegnap látták volna egymást utoljára, és még az idő is gyönyörű volt. Egy szempillantás alatt eltelt, a gyönyörű időszakok már csak ilyenek.
Mire hazaértem Dorkáék is megbocsájtottak, amiért őket nem vittem, remek hétvégéjük volt a mamáékkal, Tatabányán strandoltak. Dorka még egy kis levélkét is írt nekem erről:


Az október viszonylag hamar eltelt, főleg, hogy 30-ára vártuk haza apát, közben pedig Dorka szülinapjára készültünk, logopédushoz kezdünk járni Dorkával. Dávid pedig elkezdte az iskolafelkészítőt. Pörögtek a napok, és egyszer csak elérkezett a nagy nap. Reggel mindenki izgatottan pattant ki az ágyból, kilencre mentünk a reptérre, és újra együtt volt a család. A gyerekek földöntúli öröme kárpótolt az eddigi nehéz pillanatokért. Három napig szó szerint az apjukon lógtak. Láthatóan Viktor is nagyon élvezte a társaságukat, öröm volt őket nézni, hallgatni. Sokat nevettek, bolondkodtak.
Az elválás nehéz volt újra, de valahogy utána hamarabb visszazökkentek a gyerekek. Ügyesen felfogták, hogy most három nap jutott apából, és karácsonykor láthatják újra.
Persze továbbra is naponta beszélünk Skype-on, ő olvassa az esti mesét, és mindent tud róluk, rólunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése