2017. június 14., szerda

Benu 2

Drága csillagom két éves lett. Hova lett ez a sok idő, nem tudom, de nagyon élvezzük a mostani énjét, annyira szerethető, imádható, ölelhető baba. Biztos a két nagytesó is közrejátszik, de nagyon önálló és okos, kicsit Dorkára hajaz az örökös "egyedüj!" felkiáltásaival, de nem baj. :)
Önmagát "én"-nek nevezi és gyönyörűen ragozza hozzá az igéket, vagyis nem keveri össze a személyeket/számokat.
Ha valami baja van, nem csak sír, hanem elmondja mi történt ( beütöttem, elestem, Dáci megcsapott...) Dávidot sokái DÁCIDÁ-nak nevezte, ez sajnos már elmúlt, maradt a Dáci, ezt viszont átvettük mindannyian.
Kedvenc játéka a kukás autó, még karácsonyra kapott egyet Geri bácsiéktól, azóta megszállott és venni kellett további hármat. :) Persze jöhet a markoló, traktor vagy dömper is, sőt nagyon élvezi a szülinapjára kapott autópályát is.
Jelzi, ha álmos vagy fázik!!! Na ilyen gyerek sem volt még a családban. :)
A nem vagyunk otthon és elálmosodik, mondja, hogy haza szeretne menni az ágyikóba, ha babakocsi közelébe kerül, már mászik is be és csukja be a szemét.
Idegen helyen 10 perc után feloldódik és boldogan játszik, szinte mindenhol jól érzi magát.
Mindent a Dávidra fog, ha itthon van, ha nem. :)
Imádja a szénsavas ásványvizet, szú bizet álnéven követeli.
Gyűlöli a címkéket, minden azonnal ki kell vágni. Egyszer nem volt rá alkalmam, mondtam neki, hogy csak Dorkának van ollója, majd ha hazajön az iskolából tőle kérünk. Órákkal később, amikor Dorka belépett az ajtón, legörbült szájjal fogadt és azt kiabálta: Ojjó! Ojjó!
A minap előkotort egy fabárdot és egy fakardot a szekrény mélyéről és Dorka kezébe nyomva az egyiket felszólította: -Harc!

Kérdezem, ki vagy te? Erre ő: Manó! Tündéjmanó!
Engem folyamatosan becézget: Te tündéj! Te ajanyos! voltam már én is tündérmanó, na de tegnap megkaptam, azt mondta: Te farkas!!! és nagyokat nevetgél hozzá. :)

A zokni egyelőre zuszi. Nem szeret cipőt venni, inkább zusziban szaladgál és mondogatja, hogy Szép idő van! :)

Végtelen szeretet van benne, ha bárki megsérül, rögtön rohan, megöleli, megpuszilgatja, mondja nekem, hogy Téged anyici!, ami annyit tesz, hogy szeretlek téged. :)

Kiválóan elvan a nagyszülőkkel. Március óta járok péntekenként iskolába, a mamát mindig szeretettel fogadja, szó nélkül engedi, hogy elinduljak, talán csak az első alkalommal volt egy kis sírás. Úgyhogy viszonylag nagy a szabadságom, fodrász, úsztás, suli, simán belefér. Köszi ezúton is a mamának!
Hajvágás előtt:


Az első fodrászkodás és az új frizura május elején:


Imád vásárolni és szerelni is:


A szülinapján:
Mindennapok:






 A fiúk:

Itt a nyár:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése